Kényszerzubbony

Abszolút szélcsend, víz és levegõhiány
Szellemi sivatag, mikor hiányzik a vágy

Embernek álcázom magam
Szorítom saját nyakam
Pórázom rövidre fogtam
Játszottak velem és én hagytam
Örökre vetem ágyamat
Elvették tõlem álmomat
Nem vagyok magam, nem vagyok más
Hiányzik néha egy igazi társ

Gondozók, gyógyszerek
Orvosok, tápszerek
Félelem, szorongás
Menekülés, támadás
Õk bezárták testem
Én bezártam lelkem
Kutatják énem
Személyiségem

Hazudtak nekem, nincs mennyország
Jópofát vágnak, és a vérem szívják
Észre kellett vennem nem létezik jó
Elfelejtett engem a megváltó
Testemben visszhangzik a hangom
Nincs helyem, sem rangom
Fájdalmas belsõ, undok külvilág
Rácson keresztül látható vakság